. Ma Ambrus napja van.
Csíksomlyó
2011-06-13 12:33:45
Csíksomlyó

Csíksomlyó

A csíksomlyói búcsúra tartó gyimesi csángók gyalogos zarándoklata pünkösd előtti pénteken délután szentmisével indul Gyimesbükkről. Az ötven kilométeres gyaloglásra vállalkozó zarándokok ilyenkor kérnek és kapnak áldást az emberpróbáló feladat előtt, aztán a mise végeztével harangzúgás közepette indul el a "fehér keresztalja", mely a csángók hagyományos népviseletéről kapta nevét.

 

A csíksomlyói búcsú története a XV. századig nyúlik vissza. 1444-ben Jenő pápa teljes búcsút engedélyezett azoknak a székelyeknek, akik a csíksomlyói ferencesek Mária templomának építésében segédkeznek. Maga a kegyszobor, a Napbaöltözött Asszony vagy ahogy a székelyek és csángók nevezik, Babba Mária szobra valószínűleg 1515 és 1520 között készült, ismeretlen helyi mester alkotása. Megjelenésében hasonlít a többi csíki Mária-ábrázoláshoz, története viszont egyedi, csodákkal övezett. A kegyhely a Mária közbenjárására történt csodáknak köszönheti pályafutását.

A búcsújárás konkrét hagyománya 1567 Pünkösd szombatjára vezethető vissza, amikor is János Zsigmond erdélyi fejedelem nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy erőszakkal kényszerítse ki a székelyek körében az unitárius vallás felvételét.

A székelyek Csíksomlyóról indulva indultak a csatába, s végül a Tolvajos-tetőn hősies küzdelemben legyőzték a fejedelem seregét. Az ütközet alatt a Csíksomlyón maradt asszonyok és gyermekek imádkozva kérték Babba Mária közbenjárását  a győzelem érdekében. A búcsú minden év pünkösd szombatján a Tolvajos-tetőn aratott győzelem emlékére kerül megrendezésre.

Miután a Mária-tisztelet és az egész katolicizmus ezen a vidéken kifejezetten magyar sajátosság, 1920 óta a román államhatalom hol enyhébb, hol kegyetlenebb módszerekkel igyekezett megakadályozni, vagy legalább megnehezíteni a búcsú megtartását. A kommunizmus éveiben - Ceausescu uralma alatt - katonai területté nyilvánították a Somlyó-hegyet, több ízben előfordult, hogy éppen pünkösdkor rendeztek lövészetet a területen, s ennek ürügyén hermetikusan lezárták azt.

Az 1990-es évek óta ismét szabadon látogatható a búcsú, a hatalmasra duzzadt tömeget azonban a kegytemplom már nem tudta befogadni, ezért 1993-ban Makovecz Imre építész tervei alapján szabadtéri oltáremelvényt építettek a hegy nyergében, azóta ott tartják minden év Pünkösd szombatján délután egy órakor a búcsúi szentmisét.

Az utóbbi években a búcsú a hitből eredő zarándoklatnak, a romantikus nemzeti érzések kifejezésének, a turisztikai látványosságnak és egyfajta összmagyar találkozónak sajátos keverékévé vált, magán viselve mindazokat az üzleti vonatkozásokat, melyek minden nagy tömeget vonzó esemény sajátjai.

A gyimesi csángók zarándoklata a hagyományoknak megfelelően idén is  Gyimesbükkről indult pénteken délután, a 15 órakor kezdődő szentmisét követően. Gyimes csángómagyar lakossága tulajdonképpen három összefüggő óriásfaluban, Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon és Gyimesbükkön (Nagygyimes) él, Gyimesbükk a történelmi Magyarország keleti határállomása volt, ez ma is meglátszik a község méretéhez képest hatalmas és városias megjelenésű vasútállomás épületéről.

Ceausescu egyébként Gyimesbükköt erőszakos közigazgatási döntéssel leválasztotta a magyarok lakta Hargita megyéről és a román többségű Bákó (Bacau) megyéhez csatolta. Ez a magyar anyanyelvű és románul a mai napig nem beszélő csángók számára azt jelentette, hogy az oktatás és minden hivatalos ügyintézés nyelve kizárólag román lehetett (és lehet!), ennek következtében a csak magyarul értő gyermekek továbbtanulása és érvényesülése ellehetetlenült.

Az államhatalom asszimiláló törekvése viszont azt is eredményezte, hogy a csángó fiatalok - román nyelvtudás híján - szülőfalujukban maradtak, és jellegzetesen zárt közösséget alkotnak a mai napig. Nyelvhasználatuk is ősi, a nyelvújítás előtti időkből való, hiányzik belőle például a teljes hasonulás alkalmazása, így a csángók a búcsúra sem szekérrel, hanem szekervel mennek.

Legfőképpen viszont gyalog mennek!

Gyimesbükktől Csíksomlyóig ötven kilométert oly módon, hogy pénteken megteszik az út majdnem kétharmadát, aztán éjjel Gyimesfelsőlok környékén alszanak, ingyen befogadják őket az ott élők, s az ottani intézmények (iskolák) is megnyitják kapuikat a zarándokok előtt.

A keresztaljákat a zászlóvivők vezetik, akik keménykötésű férfiemberek, a menethez minden esetben kolompokkal, csengettyűkkel, azokat  lépések tempójához igazodó ritmusban rázó csengettyűsök is tartoznak.

A keresztalják előtt minden faluban gyermekek szórnak virágszirmokat az útra, amerre a menet elhalad, kinn állnak a házak kapujában az emberek, és vízzel, frissítőkkel kínálják a zarándokokat.

Az úton az egyre fáradó keresztalják mindvégig imádkoznak, énekelnek, zömmel Babba Máriához, a Csíksomlyói Szűzanyához.

A legmesszebbről indulók gyakran napokkal a búcsú előtt indulnak otthonaikból, s pénteken éjjel már a hegyen éjszakáznak.

Idén talán a korábbi években megszokottnál is nagyobb tömeg várta a szentmisét a nyeregben, az időjárás azonban most sem volt kegyes a zarándokokhoz.

A megelőző napok időjárásának következtében már eleve csúszós, vizes volt a fű, ez főleg a lefelé vezető utat teszi roppant veszélyessé.

A szentmise - melynek szónoka idén Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök volt - közepe táján szinte felhőszakadás zúdult a védtelen emberekre, az időjárás olyannyira rendkívüli volt, hogy a sokak által áhitattal várt szentáldozás el is maradt, illetve a mise utáni időszakra tolódott.

A búcsút követően idén is akadtak olyan keresztalják, melyek a hazafelé vezető utat is gyalogosan tették - teszik - meg, ők ezekben a napokban közel száz kilométert gyalogolnak a búcsú áhitatáért és felemelő élményéért.

A vasárnap idén is a látványos programoké volt, zömmel a nemzeti érzésekre, magyarságtudatra alapozott rendezvények jelentették a nap eseményeit.

Az anyaországi magyarok aztán tegnap este vagy hétfőn hajnalban útra keltek, hogy az itt szerzett élményekkel feltöltődve érkezzenek haza, s egy év múlva - talán még nagyobb számban - ismét találkozhassanak Babba Mária oltáránál.

Gyimesbükkön készült képeinket IDE KATTINTVA tekinthetik meg a galériában.




 


 


További híreink
Akkora a jólét, hogy húsvétra már 60 forintért is vehetünk tojást
A megnövekedett kereslet miatt a termelőknek ilyenkor több tyúkot kell tartaniuk, ez veri fel az árakat. Húsvét előtt megint jelentősen drágul a tojás. Jelenleg 35 forint...
2019-03-25 09:29:02, Hírek, Fókuszban Bővebben
Rudas fürdő, női szakasz: Egy budapesti történet 2019-ből
Női nap volt ma a Rudas gőzfürdőjében. Főszabály, hogy kötényben, vagy fürdőruhában lehet használni a medencéket. Mivel ma csak nők voltak, így megengedték a textilmentes...
2019-01-09 16:30:37, Hírek, Fókuszban Bővebben
Idén 27 millió forintot fordít a város tehetséges hallgatók támogatására
A szegedi önkormányzat különféle ösztöndíjakkal segíti a város felsőoktatásában és a középiskoláiban tanuló diákokat. Idén erre a célra 27 millió forintot fordítanak. Eli...
2018-12-12 19:17:35, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Napok óta foglalkozunk a DK négy európai parlamenti képviselőjének október 24-i nemleges szavazatával, mellyel...
Bővebben >>