Szinte nincs olyan település az országban, ahol ne lenne róla tér vagy utca elnevezve, nevét és személyét tiszteletben tartotta a letűnt bolsevista rendszer is, így a róla elnevezett közterületek máig viselik nevét. Alakja összeforrt a magyar szabadságért vívott küzdelemmel, elsősorban mint az 1848/49-es szabadságharc szellemi vezérére, nagy államférfijára emlékezik rá az utókor. 1802 -ben e napon született Monokon Kossuth Lajos. 

Kossuth a reformkor egyik meghatározó magyarországi alakja, politikusa volt. 1837-ben a nádor többszöri tilalma ellenére is megjelentetett Törvényhatósági Tudósítások címen terjesztett levelei miatt letartóztatták, három évig raboskodott, mely időszak alatt az angol nyelvben tett szert komoly jártasságra. Politikai és közéleti értelemben kifejezetten javára vált a börtönben töltött időszak, ismertsége és népszerűsége egyre nőtt a rabság ideje alatt.

1840-ben Deák Ferenc közbenjárására amnesztiával szabadult, majd 1841-től a Pesti Hírlap szerkesztője lett, e minőségében teremtette meg a modern magyar politikai újságírást. Vezércikkei a gazdaság és a társadalom megoldatlan problémáival foglalkoztak.

A birodalmon belül létező önálló nemzetállam híve volt, melynek megteremtése érdekében sürgette a nemesség és a parasztság érdekegyesítését, szükségesnek és elkerülhetetlennek tartotta a jobbágyfelszabadítást.

Szorgalmazta az önálló nemzeti ipar létrehozását, ennek érdekében védővámok bevezetését javasolta.

Az 1847-ben alakult Ellenzéki Párt programját szinte teljes egészében Kossuth fogalmazta meg, az 1847/48-as országgyűlésen már Pest megye követeként, mint az ellenzék vezére vett részt. 1848-ban a Batthyány-kormány pénzügyminisztere lett, nevéhez fűződik az önálló magyar pénz, a Kossuth-bankó megteremtése.

Szeptember 15-én javaslatára választotta meg az országgyűlés a védelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt. Szeptember 24-től nagy sikerű toborzókörúton (melynek állomásai Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Szeged, Szolnok és Abony voltak) szólította fel az Alföld népét a haza és a jobbágyfelszabadító forradalom védelmére. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Kossuthot választotta elnökévé.

Az 1849. március 4-i osztrák alkotmány Magyarországot teljes egészében jogfosztottá tette. Ekkor Kossuth kezdeményezésére a debreceni nemzetgyűlés Függetlenségi Nyilatkozatban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuthot pedig ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották.

Az orosz intervenció miatt kormányával együtt Pestről Szegedre, majd Aradra vonult, miközben Görgey megtagadta az engedelmet a kormánynak, és a miniszterelnök, Szemere Bertalan is Kossuth ellen fordult.

1849. augusztus 11.én Kossuth Görgeyre ruházta át a legfőbb polgári és katonai hatalmat, majd a fegyverletétel ill. a szabadságharc bukása után elhagyta az országot.

Emigrációjának első állomása Viddin volt, majd Sumlában, még később Kiutaihában lakott. 1851-ben egy amerikai gőzössel angliai körútra utazott, ahol - és később Amerikában is - támogatókat igyekezett szerezni a magyar szabadság és függetlenség ügyének. Amerikai útját követően Londonban majd Itáliában élt, a Deák nevéhez kötődő kiegyezéssel nem tudott azonosulni, azt élesen bírálta, a teljes magyar függetlenség híve volt.

1889-ben Kossuth - itthon hatalmas felháborodást kiváltva - elveszítette magyar állampolgárságát.

1894. március 20-án fiainak és húgának jelenlétében Torinóban meghalt.

Forrás: Wikipédia