November 25-én volt 58 éve, hogy az Aranycsapat néven világhírűvé vált magyar labdarúgó válogatott az évszázad mérkőzésén 6:3 arányban legyőzte Londonban a világ legjobbjainak tartott angolokat. Az Aranycsapat elhunyt és még élő tagjai iránti tiszteletünk jeleként útjára indítunk egy sorozatot, melyben a legendás futballisták életének sokak által nem ismert részleteit tárjuk fel olvasóink előtt. A IV. részben Lantos (Liendenmayer) Mihályról olvashatnak. 

 Lantos (Liendenmayer) Mihály  (1928-1989) 

A Budapesti Bástya, a Vörös Lobogó és az MTK játékosaként háromszor nyert magyar bajnokságot. A válogatottban egy  debreceni mérkőzésen 1948-ban mutatkozott be, Lengyelország 8:2 arányú legyőzése alkalmával, 53 alkalommal viselte a címeres mezt, ezalatt öt gólt szerzett.

1956-ban Lisszabonban búcsúzott el a címeres meztől, a Portugália ellen vívott 2:2-es találkozón. Aktív pályafutásának befejezését követően 1965 és 1981 között az Olimpiakosz Pireusz, a Komlói Bányász, a Nagykanizsai Olajbányász, a Videoton és a Zalaegerszeg csapatainál edzősködött, edzőként 272 élvonalbeli mérkőzés fűződik a nevéhez.

1981-ben betegsége leparancsolta a kispadról, ezt követően csendben, visszavonultan élt. Örök fájdalma volt, hogy anyaegyesülete az MTK nem tartott igény a szolgálataira.

61 évesen, 1989 szilveszterének délutánján hunyt el, emlékére az MTK Csömöri úti sporttelepét 2009 májusában Lantos Mihály Sportcentrumnak nevezték el.

-Csányi Tamás-