November 25-én volt 58 éve, hogy az Aranycsapat néven világhírűvé vált magyar labdarúgó válogatott az évszázad mérkőzésén 6:3 arányban legyőzte Londonban a világ legjobbjainak tartott angolokat. Az Aranycsapat elhunyt és még élő tagjai iránti tiszteletünk jeleként útjára indítunk egy sorozatot, melyben a legendás futballisták életének sokak által nem ismert részleteit tárjuk fel olvasóink előtt. Az VIII. részben Hidegkuti Nándorról olvashatnak.   

Hidegkuti Nándor (Öreg) 1922-2002

Az évszázad mérkőzésének a hőse, sok titok tudója. Hatvankilencszeres válogatott, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes.

A Herminamezei AC csapatából került az MTK-ba 25 esztendős korában. A kék-fehéreknél 302 mérkőzésen lépett pályára és 202 alkalommal talált az ellenfelek hálójába. Három bajnoki címet nyert a Hungária körúton.

A válogatottság nem volt ilyen egyszerű dolog, oda ugyanis nem volt elegendő a zseniális játéktudás. A  nép, azon belül a proletariátus képviseletét nem lehetett holmi vitézi származékokra bízni ezekben az időkben... 

Márpedig Hidegkuti Nándor édesapja  vitézi kitüntetést kapott az első világháborúban, sőt díszpolgári címmel is rendelkezett, édesanyja pedig gyárigazgatóként "szívta a munkásosztály vérét". Ezért a kommunista vezetés adminisztratív eszközökkel száműzte Hidegkutit a formálódó Aranycsapatból.

Sebes Gusztáv szövetségi kapitány azonban a demokráciában szocializálódott emberek számára hihetetlen, elképzelhetetlen megoldáshoz folyamodva sietett kegyvesztett játékosa segítségére.

Elhatározta, hogy újjá kell írni Hidegkuti életrajzát.

Felfogadott a Filmgyárból egy forgatócsoportot, s a játékos édesanyját beöltöztette munkásasszonynak,  nem is akármilyennek, hanem sztahanovista élmunkásnak, aki egymaga 300 százalékra teljesíti a munkahelyén a normát...
Ez már tetszett a pártvezéreknek, így elhárult az akadály, Hidegkuti bekerülhetett a válogatottba.

69 szereplése alkalmával 39 gólt szerzett az Öreg, az Aranycsapat legidősebb játékosa. Legkedvesebb edzője Bukovi Márton volt, aki kitalálta számára a visszavont középcsatár szerepkörét. Ennek értelmében az Aranycsapat csatársora úgy módosult, hogy a jobbszélső Budai, a jobbösszekötő Kocsis, a balösszekötő Puskás és a balszélső Czibor maradt a támadóvonalban, Hidegkuti pedig hátrábbról rohamozta a kaput.

Az új felállásban az elöl játszóknak is nagyobb lett a mozgástere, s ezáltal az ellenfél védősorából is kiesett egy ember. Amennyiben pedig a védő nem húzódott ki kellő módon Hidegkutira, ő lendületből érkezhetett a kapu elé. Ezzel a formációval az angolok sem tudtak sokat kezdeni, nem véletlen, hogy Hidegkuti három gólt szerzett az évszázad mérkőzésén.

Hatvankilenc válogatottsága különösen annak tükrében nagy szám, hogy a válogatottban későn, 26 éves korában kezdődött  a pályafutása. Edzőként példátlan sikersorozatot mondhat magáénak.  Olasz kupát és KEK-et nyert a Fiorentina együttesével, magyar bajnoki címet szerzett a Győri ETO élén. Egyiptomban fáraókat megszégyenítő nimbusza volt, hiszen 1974 és 1980 között 5 alkalommal nyert bajnokságot a National Kairo csapatával, s még 75 éves korában is hívták technikai igazgatónak.

A politika azonban nem felejtett, a kommunista rendszer soha sem fogadta bizalmába. Edzősködhetett külföldön, ám családja egyszerre soha sem lehetett együtt a határon kívül.  Ennek ellenére békés,  nyugodt, elégedett ember volt egész életében, csupán gyermekei tragédiái keserítették a lelkét egész életén keresztül.

Fia és leánya fiatalon elhunyt, előbbi szívinfarktusban, utóbbi pedig gyomorrákban.

Hidegkuti élete vége  felé a tüdejével sokat betegeskedett, betegségét nagy türelemmel és méltósággal viselte.

Anyaegyesülete mind életében, mind pedig halála után méltó módon bánt egyik valaha volt leghíresebb játékosával szemben, 1988-ban a kék-fehérek Örökös bajnoka lett, a klub százéves jubileumára pedig jubileumi aranygyűrűt adományozott Hidegkutinak.

Halála után két esztendővel róla nevezték el a Hungária körúti futballstadiont.

-Csányi Tamás-