Ma 555 éve, 1456. július 22-én győzték le Nándorfehérvárnál Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vezetésével a magyarok II. Mehmed seregét. A csata előzményeként a török haderő összehangolt támadást indított a déli végvárrendszer ellen, melynek során 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, 1454-ben pedig egész Szerbiát. Onnan indult százezres seregével II. Mehmed szultán 1456-ban a Délvidék kulcsa, Nándorfehérvár ellen...

Egész Európa megremegett a hírre, keresztes hadjáratot hirdettek, Carjaval bíboros, a pápa követe az itáliai hajóhad támadását, az aragóniai és burgundiai fejedelmek segélyét ígérte a magyar országgyűlésnek. Máig élő hagyomány szerint azonban a művelt Európa - bár reszketni méltóztatott - éppúgy cserben hagyta az érte küzdő magyar nemzetet, mint ezeréves történelmünk bármely korábbi vagy későbbi krízishelyzeteiben...

Jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából és Szerbiából. Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére.

II. Mehmed hetvenezer katonával, háromszáz ágyúval, százötven hajóval és hatvannégy gályával érkezett Nándorfehérvár várához, melyet Hunyadi János sóroga, Szilágyi Mihály és Geszti János hatezer katonával védett.

Az első magyar siker július 14-én következett be, ekkor Hunyadi és Kapisztrán flottája áttörte a dunai hajózárat, megnyitva ezzel az utat a szorongatott vár felé a felmentő sereg előtt.

Hunyadi 11 ezer katonájával és 3-4 ezer keresztessel bevonult a várba, Kapisztrán pedig seregével a Száva partján várakozott.

A végső ütközet július 21-én kezdődött, török oldalról hatvanezren indultak a huszonötezres védősereg ellen. A városfal és a fellegvár között egész éjszaka dúlt a harc. Hajnalban a szultán 10 ezer fős tartalékát is harcba küldte, majd 22-én a Száva bal partjáról átkelő keresztes sereg Kapisztrán vezetésével támadásba lendült, Hunyadi pedig a várból kitörve elfoglalta a török ágyúkat és azokat az ellenség ellen fordította. Az egyesült magyar haderő megfutamította a török sereget.

II. Mehmed serege hatalmas veszteségeket szenvedett,  a több tízezer halotton kívül elvesztették egész tüzérségüket és a teljes hajóhad is magyar kézbe került, ez mintegy hetven évre megállította a török európai terjeszkedését.

A csata után pestisjárvány tört ki a várban, melynek a győztes hadvezér, Hunyadi János is áldozatul esett.

A diadal emlékére vezette be III. Callixtus pápa az Úr színeváltozásának ünnepét augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára, azóta az egész keresztény világ a déli harangszóval emlékezik a magyarság hősies helytállására.

Becsüljük meg tehát a haranszót, gondoljunk úgy rá, mint a művelt Európa hálájának egyetlen jelére...

A történelem pedig rendre ismétli önmagát, a maroknyi magyar nép hol a török ellen, hol az állati ázsiai bolsevizmus ellen - 1956! - védi Európát vére hullatásával, a segítség pedig azóta is harangszó formájában érkezik nap mint nap, déli tizenkét órakor...

Nándorfehérvár ma - Belgrád néven - éppúgy idegen ország fővárosa, mint egykori gyönyörű koronázó városunk, Pozsony...