ZALAEGERSZEGI HÍRHATÁR
   
 2017.12.12.
 Kedd
Ma Gabriella napja van.
Holnap Luca napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

HELYBEN VAGYUNK




 

Zalaegerszeg földrajzi fekvése, megközelíthetősége

  

Zalaegerszeg koordinátái: é.sz. 46.84538°, k.h.16.84721°

 

Zalaegerszeg 60.000 lakosú megyei jogú város, Zala megye székhelye, a Nyugat-Dunántúlon, a Zalai dombság szívében, a Zala folyó két partján helyezkedik el. Földrajzi fekvésének különlegessége, hogy megközelítőleg azonos távolságra (40-60 km) fekszik az osztrák, a szlovén, a horvát határtól, valamint a Balatontól. Budapesttől közúton az M7-es autópályán majd a 170-es kilométerszelvénynél lehajtva a 76-os főközlekedési úton közelíthető meg, távolsága a fővárostól 220 km. A 76-os út az M7-es autópályán kívül Körmend irányában a 8-as főúttal és ezen keresztül Ausztriával jelent összeköttetést, a 74-es út észak felé Vasvár-Szombathely, déli irányban Nagykanizsa felé tart.

A várost az autópályák és a vasúti fővobalak elkerülik, bár néhány éve közvetlen vasúti összeköttetése van Szlovéniával. Zalaegerszeg Zala megye északi, aprófalvas szerkezetű részén fekszikígy közvetlen vonzáskörzetéhez rendkívül sok kistelepülés tartozikmelyek megközelítése szűk, kanyargós, alsóbbrendű utakon lehetséges. 

A város tengerszint feletti átlagos magassága 156 méter, lankás dombok által körülölelt tágas völgyben fekszik. Göcsej fővárosának is nevezik, hiszen a dél-nyugati városrészek már átnyúlnak Göcsej területére, így ott a meredekebb, rendkívül változatosan szabdalt, meredek keleti lejtőkkel bíró "hegyek" jellemzőek. A Göcsejhez tartozásra utal a város nevének "szeges" végződése is, hiszen a szegek vidéke ez a tájegység, rendkívül sok kis falu neve végződik szegre. Göcsej Magyarország legtagoltabb felszínű térsége, általában 250 méternél magasabb dombokkal, Magyarországon a legmagasabb arányú erdősültségével, gazdag vadállományával.

 

A város története

Első írásos említése 1247-ből Egurscugként való, 1293-ban már Egerszegként említik. A név előtagja valószínűleg az éger szóból ered, az agyagos, vizes réteken ugyanis akkor is, ma is jellemző a nedvességkedvelő égerfák jelenléte. Egurscug - égerzúg, égeres, zeg-zúgos hely.

1266-ban IV. Béla a veszpémi káptalannak adományozta a területet, így lett Egerszeg egyházi birtok. Ez az állapot - pár év kivételével - egészen 1848-ig fenn is maradt, hiszen csupán 1368 és 1389 között volt királyi birtok, ezt követően Luxemburgi Zsigmond a Kanizsaiaknak adományozta, akik elcserélték Szepetnek község ellenében a veszprémi püspökkel. Határainak első kijekölése 1381-ben történt.

1421-ben kapott Egerszeg mezővárosi kiváltságokat, ettől a lakosság létszáma gyarapodásnak indult, a XVI. században már itt tartották a megyegyűlések többségét. 1568-ban indult meg az erődrendszer építése a török elleni küzdelem jegyében, a cölöpökből és döngölt agyagból épült várat elsősorban a környező mocsarak tették nehezen bevehetővé. Az első - akkor még sikertelen - török támadások az 1570-es évek végén indultak meg a város ellen, 1664-ben végül rövid időre a török kezére is került Egerszeg. Ebben az időben többször pusztított pestisjárvány is a városban, ráadásul a lakosság kettős adóprésnek volt alávatva, mind a török, mind a végvári katonaság igényt tartott Egerszeg adójára.

A mai értelemben vett megyeszékhely szerepét a XVIII. századtól tölti be Zalaegerszeg, ebben az időben a megyegyűlések mintegy 75%-át már itt tartották, ennek oka azonban leginkább abban keresdendő, hogy a város - a többi zalai várossal ellentétben -  nem volt uradalmi központ, így a földesurak nem gyakorolhattak túlzott befolyást a megyegyűlésre. A város 1777-ben a szombathelyi püspökség kezelésébe került. A városképre jellemző, hogy a XVIII. században a barokkos megyeházán kívül egyetlen jelentős, városias épület sem állt itt, csupán 1760-ban épült fel a mai, akkoriban monumentálisnak számító templom, valamint egy kaszárnya kőépülete. A lakosság ebben az időben szalmával fedett vályogházakban lakott, ez a jellemzően tűzveszélyes építészeti forma is oka volt a sok pusztító tűzvésznek. A legnagyobb tűzvész 1826. július 18-án és 29-én volt a városban, ekkor a zsúptetős házak percek alatt leégtek. Ebben az évben kezdték el építeni a maival megegyező szerkezetű, kőházakból álló belvárost. Bár a város közigazgatásilag a megye központjává vált, gazdaságilag és kultúrális téren jelentéktelen, elmaradott településnek számított, a környék kultúrális központjai ekkor Kanizsa és Keszthely voltak.

1870-ben Zalaegerszeg nagyközség lett, ugyanis az addigi mezővárosi jogállás megszűnt, s a rendezett tanácsú városi státusz nagyobb adóterhet jelentett volna a polgároknak. Végül 1885. május 13-án vált Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá, ennek emlékére május 13-a ma a város napja.

1890-ben a város az Ukk - Csáktornya vonal megépültével bekapcsolódott a vasúthálózatba, bár a helyi földbirtokosok provinciális szemléletéből fakadó ellenállás ezt késleltette, s ennek következtében a Szombathely - Nagykanizs fővonal el is kerülte a várost.

A XIX. század utolsó évei nagy fellendülést jelentettek Zalaegerszegnek, ekkor épült új gimnázium, városháza, pénzügypalota, szálló, kidedóvó, főispáni hivatal, téglagyár. 1904-ben készült el a Zsinagóga, 1909-ben a megyei börtön. A XX. század első évtizedeiben a fejlődés megtorpant, így Zalaegerszeg ismét elmaradottá vált a megyeszékhelyek sorában.

Az 1920-as években a fejlődés ismét felgyorsult, ezekben az években épült fel a vasútállomás, a postapalota, a tűzoltóság, a rendőrségi székház, ill. a Notrte Dame rend zárdája.

A II. világháború a vasútállomás bombázásán kívül nem okozott jelentős károkat a városban.

Zalaegerszeg történetének legnagyobb változásait az 1950-es évek hozták. Az első ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházása a zalaegerszegi ruhagyár felépítése volt, majd 1952-ben felfedezték a zalai olajmezőket. Ettől kezdve az addigi csendes mezőváros jellege egycsapásra megváltozott, erőteljes iparosodás vette kezdetét. Kőolajfinomító, 1953-ban sajt- és vajgyár, később húskombinát, bútorgyár, baromfifeldolgozó, hűtűipari gyár, kerámia- és cserépkályhagyár épült a városban. Az ipari beruházások nagy munkaerőigényének hatására megindult a környékbeli falvakból a betelepülés, ez a lakosság létszámának ugrásszerű emelkedéséhez vezetett. A városban lakótelepek épültek, a korábbi álmos mezőváros pár év alatt nyüzsgő ipari várossá vált.

Az iparosodás és lakosságnövekedés meglehetősen fiatal átlagéletkorú várost hozott létre, ez a város arculatát minden téren megváltoztatta. Sorra épültek az iskolák, művelődési házak, a kulturális élet éledezni kezdett.

 Bár a lakosság létszáma és a munkahelyek, iskolák száma a közepes méretű magyar városok közé sorolta Zalaegerszeget, a gyors és mesterséges felduzzasztás miatt hiányoztak a város azon történelmi-építészeti-polgári-kulturális hagyományai, melyek más, hasonló nagyságú városok mindennapjait meghatározzák.

A felívelő tendencia egészen a rendszerváltásig kitartott, ekkor Zalaegerszegen is minden megváltozott, bár a fájdalmas változások egészen a legutóbbi évekig elkerülték a várost. Ma Zalaegerszeg ugyanazokkal a problémákkal küzd mint más, a munkahelyek többségét elvesztő városok. Az ötvenes évek óta létrejött valamennyi üzem bezárt, a város keresi új szerepét egy megváltozott világban.

 

A mai Zalaegerszeg

 

Zalaegerszeg ma megyei jogú város, Magyarország 17. legnépesebb települése. Növekedése során sok környező kisebb települést magába olvasztott. Az első csatlakozott település Ola volt, azóta Kaszaháza, Zalabesenyő, Csácsbozsok, Pózva, Ságod, Bazita, Andráshida, Ebergény, Szenterzsébethegy és Botfa is a város részévé vált. A városkép - tekintettel a viszonylag kevés műemlékre - folyamatosan változott, mára gyökeresen átalakult. 

Úgy jöttek létre új értékek, hogy közben sikerült megóvni és hangsúlyossá tenni a régieket. Értékek teremtődtek, anyagi és szellemi javak, oktatás alapfoktól felsőfokig, munka és kereskedelem, kultúra és sport, hagyomány és modernitás.

 

Vendéglátás, idegenforgalom

 A város idegenforgalmi vonzerejét leginább a fürdőturizmus jelenti, de a kirándulásokra, túrákra csábító romantikus zalai táj is sokak számára vonzó. Az Aquacity Vízicsúszda- és Élménypark, a vele szomszédos termálfürdő és a vízisportokra kiválóan alkalmas Gébárti-tó egymásra épülő lehetőségei minden korosztály számára élményeket jelentenek, az itt építendő szálloda és konfernciaközpont pedig további távlatokat nyithat meg a város idegenforgalmában. Az őszi vadászszezonban a vadban gazdag zalai erdők nagy vonzerőt jelentenek a külfölsi vadászok számára is, akiknak jelenléte Zalaegerszeg számára is érezhető és fontos.

A szálláshelyek tekintetében a városban az olcsó kategóriás motelektől a háromcsillagos szállodáig terjed a kínálat, jellemzően egy éjszakát töltenek Zalaegerszegen az idelátogató vendégek, az idegenforgalmi ágazat kiemelt célja a vendégéjszakák számának növelése.

 

Oktatás, kultúra, sport

Zalaegerszegen a város méretéhez viszonyítva sok oktatási intézmény működik, ennek oka a megye aprófalvas szerkezetében, ill. a kistelepülésekről bejáró diákok magas létszámában keresendő. A felsőoktatás zalaegerszegi meghonosodása a mindenkori városvezetés régi vágya volt, mára ezen erőfeszítéseket siker koronázta, hiszen a városban működik a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Kar Zalaegerszegi Képzési Központja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi képzése, a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Gépészeti és Mechatronikai Intézet Zalaegerszegi Képzése, távoktatási helyszínként a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola, s a legnagyobb helyi sikerként tavalytól önálló kar a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete. Mindezen tények nem csupán az oktatás, hanem a kulturális élet erősödését is  jelentik, az értelmiség, a diákság jelenléte ugyanis mindenütt igazi szellemi pezsgést von maga után. A város kulturális életének meghatározó intézménye a Hevesi Sándor Színház, mely 1983-ban az azóta elhunyt Ruszt József igazgató-főrendező irányításával kezdte meg működését a zalai megyeszékhelyen. Valódi kuriózum, hogy egy ilyen méretű városnak önálló bábszínháza is legyen, Zalaegerszegen ez így van, a Griff Bábszínház évek óta fontos láncszeme a helyi kultúrának kicsik és nagyok örömére. A városban jelentős művészeti értéket képvisel a fél évszázada működő Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, és ugyancsak több évtizedes múltra visszatekintő Zalai Táncegyüttes. Az utóbbi években Zalaegerszeg a fesztiválok városává vált, a több - immár hagyományos - fesztivál közül is kiemelkedik a város napjához - május 13-ához - kötődő egyhetes nagyrendezvény, a Zalaegerszeg Fesztivál, amelyen évről évre nevesebb fellépők szórakoztatják a helyieket és az idelátogató vendégeket a belváros teljes területén, több színpadon.

Néhány éve nyári színháza is van a városnak, a Kvártélyháznak nevezett belvárosi műemlék épület zárt belső udvarán teltházas előadásoknak tapsolhat a közönség nyári estéken. 

Zalaegerszeg több ízben elnyerte az Ország Sportvárosa címet, a város rendkívül büszke hagyományosan sokszínű és eredményes sportéletére. Reprezentatív sportegyesülette a Zalaegerszegi Torna Egylet - ZTE - 1920-ban alakult, s az idők során egyre több szakosztállyal bővült. A legsikeresebb években a városnak egyidejűleg volt első osztályú csapata labdarúgás, férfi-női kosárlabda, röplabda, tenisz, teke, sakk, kézilabda sportágakból, ez Magyarországon az ilyen méretű városok esetében példa nélküli.  A rendszerváltás után aztán a szakosztályok az egyesületből kiválva önállósodtak, számukban megfogyatkoztak, vagy alacsonyabb szintű bajnokságokban versenyeztek. Tartósan a labdarúgók és a kosárlabdázók tudtak sikereket elérni, a ZTE férfi kosárlabdacsapata 2010-ben nyert ismét bajnoki címet, s immár négyszeres magyar bajnok. A labdarúgócsapat 1972-ben jutott fel az első osztályba, legfényesebb sikerét 2002-ben érte el, amikor megnyerte a magyar bajnokságot, majd ugyanebben az évben Bajnokok Ligája selejtező mérkőzésen a budapesti Népstadionban 1-0 arányban legyőzte a világhírű Manchester United csapatát. Az új stadion 2003-ban készült el, az utóbbi évek legsikeresebb szezonja a 2006/2007-es bajnokság volt, amikor a csapat bronzérmet szerzett.

 

 

 

 

 Zalaegerszegi kötődésű híres emberek

 

  

Bereményi Géza (1946-)

költő, rendező, dalszövegíró

A Hevesi Sándor Színház volt művészeti vezetője

 

 

 

 

 

 Deák Ferenc (1803-1876)

"a haza bölcse"

zalaegerszegi országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter

?

?

?

?

  

  

 

 

Dolák-Saly Róbert (1955-)

humorista

Zalaegerszegen (is) járt iskolába

  

  

  

  

  

  

?

?

Gábor Miklós (1919-1998)

 zalaegerszegi születésű Kossuth-díjas színész

  

  

  

  

  

  

  

 

 

Gácsi Mihály (1926-1987)

 Munkácsy-díjas grafikus

1976-tól haláláig Zalaegerszegen élt

 

 

 

 

  

  

 

Izsák Imre Gyula (1929-1965)

zalaegerszegi születésű matematikus, fizikus, csillagász

 

 

 

 

 

 

  

Keresztury Dezső (1904-1996)

zalaegerszegi születésű költő, irodalmár, irodalomtörténész

 

 

 

 

 

 

 

 

 Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975)

szobrászművész

alkotásait végrendeletében a városra hagyta

 

 

 

 

 

 

Mindszenty (Pehm) József (1892-1975)

bíboros, hercegprímás

Zalaegerszeg plébánosa volt

 

 

 

 

 

 

 

 Németh János (1934-)

szobrász, keramikusművész

születésétől Zalaegerszegen él és alkot

 

 

 

 

 

 

 

 Dr. Pais Dezső (1886-1973)

 zalaegerszegi születésű nyelvész,

az MTA tagja

 

 

 

 

 

 

 

 Péter Zoltán (1958-)

28-szoros válogatott labdarúgó

Magyarországon csak a Zalaegerszeg csapatában játszott

 

 

 

 

 

 

Portisch Lajos (1937-)

Nemzetközi sakknagymester, a Nemzet Sportolója,

amtőr operaénekes

Zalaegerszegen született

 

 

 

Réthelyi Miklós (1939-)

miniszter, orvos, rektor, egyetemi tanár

Zalaegerszegen született

 

 

 

 

 

Ruszt József (1937-2005)

Kossuth-díjas rendező, színházigazgató

A Hevesi Sándor Színház alapító igazgatója

 

 

 

 

 

 

 

 

Szabolcs Péter (1942-)

Munkácsy-díjas szobrászművész

1967 óta él és alkot Zalaegerszegen

 

 

 

 

 

 

Varnus Xavér (1964-)

orgonaművész

Zalaegerszeg városi orgonistája volt

 

 

 

 

 

 

 

 




                                  

                     Zalaegerszeg nevezetességei

 

  

Göcseji Falumúzeum

  

Az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteményeként nyitotta meg kapuit 1968-ban csodálatos természeti környezetben, a Zala folyó vadregényesen kanyargó holtága köré épült skanzen. A huszonkét zalai településről ideszállított és eredeti formájában helyreállított mintegy negyven épület egy múlt századi göcseji falucska képét hivatott rekonstruálni.

A házak eredeti bútorokkal és használati tárgyakkal való berendezése bepillantást enged egy letűnt kor mindennapjaiba.

A falucska központjában álló vízimalom ipartörténeti ritkaságnak számít, szerkezete és berendezése teljes egészében korhű állapotú.

A falumúzeumot 2001-ben Finnugor Néprajzi Parkkal bővítették.

 

Cím:

8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum utca

Telefon: (92)703 295

Web: www.zmmi.hu

 

Nyitva tartás:

április 1-től április 30-ig K-V: 10.00-16.00

május 1-től augusztus 31-ig K-V: 10.00-18.00

szeptember 1-től október 31-ig K-V: 10.00-16.00

november 1-től március 31-ig zárva!

( Látogatásra télen sétálójeggyel
óránként van lehetőség!)

 

Belépőjegyárak:
 

Felnőtt: 600,-Ft/fő 


Diák,  nyugdíjas: 300,-Ft/fő
Csoportos: 400,-Ft/fő
(min.8 fő)
Családi: 1200,-Ft/cs
(2 felnőtt, min.2 gyerek)
Tárlatvezetés: 4.000,-Ft /cs.
(több nyelven)

Sétálójegy áraink:
 

Felnőtt: 300,-Ft/fő
Diák,  nyugdíjas: 150,-Ft/fő
Csoportos: 200,-Ft/fő
(min.8 fő)
Családi: 600,-Ft/cs
(2 felnőtt, min.2 gyerek)

 

 

 

Magyar Olajipari Múzeum

  

Az 1969-ben alapított országos gyűjtőkörű szakmúzeum közvetlenül a skanzen szomszédságában, mintegy 30.000 négyzetméteres területen mutatja be a magyar szénhidrogénipar több mint száz éves történetét.

1993 óta – a Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény átvételével – a hazai vízbányászat történetének is emléket állít. Szabadtéri szoborparkjában kiemelkedő műszaki szakemberek mellszobrai láthatók.

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Wlassics Gyula u. 13.

  GPS: 46.83967/16.854447

 Telefon: (92) 313 632

 

 

Mária Magdolna Plébániatemplom

  

A város első plébániatemploma a XIII. század első felében épült a jelenlegi templom helyén, már ennek az ősi kis templomnak is szent Mária Magdolna volt a névadója. A román kori épületet a XIV-XV. században gótikus stílusban építették át. Ugyanebben az időben emelték mellette azt a szintén gótikus temetőkápolnát is, melynek alapjai az 1976-os feltáráskor kerültek elő a mai templom déli oldalán. Kisebb-nagyobb átalakításokkal ezeket az épületeket használták a XVIII. század elejéig. A jelenlegi templomot Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, a város akkori földesura építtette, az alapkövet 1747-ben tették le. Az építkezés lassan haladt, csupán az 1760-as nagy tűzvészt követően gyorsult fel. Padányi Bíró Márton püspök 1769-ben bekövetkezett halála után Koller Ignác püspök készíttette el a belső freskókat Johann Ignaz Cimbal bécsi mesterrel. Miután Zalaegerszeg az 1777-ben megalapított Szombathelyi Egyházmegyéhez került, az elkészült templomot Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök szentelte fel 1809.július 9-én.

A templom alaprajza a római Il Gesu templom mintáját követi. Két negyvennégy méter magas tornyában nyolc toronyóra mutatja az időt.

A tornyok 2004-ben új, számítógéppel vezérelt óraszerkezeteket kaptak, a régi, kétszáz éves szerkezet pedig a zalai megyeszékhely jellegzetes látnivalójává vált, mint földön járó toronyóra.

A templomban kilenc mellékoltár található, magyar királyok képeivel. Az északi fal középső mellékoltára - egyben a város legrégebbi műemléke - egy XVII. századi Pieta-szobor, mely egykor a vásártéren volt felállítva. A jelenleg színes szobrot akkori fehér színe miatt Fehérképnek nevezik. A szentélyből nyíló skrestye és Szent Sír kápolnák felett nagy méretű oratórium található. Az épület teljes berendezése a szentélyben látható díszes, dúsan faragott stallummal egyetemben barokk stílusú, a XVIII. századból való. A belső tér talán leghangsúlyosabb eleme az Aranyos Mária oltára a déli oldalon, a főhajó és a szentély találkozásánál látható. A templom tetőszerkezete az 1826-os nagy tűzvészben teljes egészében elpusztult, a pusztítás erejét jól szemlélteti, hogy még a 34 mázsás harangok is összeolvadtak a tűzben. Ezt követően az épületet újjáépítették, külsejét több ízben restaurálták. Az elmúlt években megújult a teljes belső tér is, valamennyi Cimbal-freskó felújításra került.

Bejelentkezéssel látogatható.

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Mindszenty tér 1.

Telefon: (92) 599 230

Fax: (92) 599 231

E-mail: info@mariamagdolna.hu

 

 

 

Földön járó toronyóra

A Mária Magdolna plébániatemplom tornyaiban 2004-ben új, számítógépvezérelt óraszerkezetet helyeztek el. A régi, több mint kétszáz éves, 1771-ben készült szerkezet pedig a Hevesi Sándor Színház előtti téren egy üvegházban állították fel oly módon, hogy a  Preisz József órásmester és Kancsal Miklós műszerész által felújított szerkezet valamennyi fogaskereke, rugója, himbája és pörgettyűje működés közben látható, az óra függősúlya pedig egy két méter mély üregbe lóg. Az óra számlapját Németh János keramikusművész készítette. Az üvegépület tetején a város védőszentjének, szent Mária Magdolnának szobra áll. A szobor percenként fordul egyet, s egy óra alatt körbejár. Világszerte egyedülálló ipartörténeti ritkaság, hogy egy ilyen méretű antik óraszerkezet a földön állva működés közben látható.

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső tér

 

   

Városi Hangverseny- és Kiállítóterem - egykori Zsinagóga

A Stern József építész tervei alapján 1904-ben eklektikus stílusban elkészült épület megjelenésében román és keleti stíluselemeket ötvöz.

Alaprajzi mérete 15,34 x 30,01 méter. A két vaskos, gömbsisakos torony és a köztük lévő csúcsíves oromzat jellegzetessé teszi a homlokzatot. Az épület a II. világháború után elvesztette vallási funkcióját, 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Sövetsége eladta a Magyar Államnak. Ezt követően hosszú évekig raktárként használták, ezalatt állaga erősen leromlott.

1983-ban nyerte el új funkcióját teljes körű felújítás után. A belső teret különleges hangulatúvá teszi a kör alakú, festett üvegablakokon beáramló fény. A Zsinagóga ma az ország egyik legjobb akusztikájú hangversenyterme, ahol a különböző koncertek megrendezését kiváló hangversenyorgona is szolgálja. A három manuálos, 28 regiszteres, 2107 sípot tartalmazó  hangszer homlokzati terveit Pelényi Gyula építész, a dispozíciót és a menzúrákat Trajtler Gábor orgonaművész tervezte. 

 

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 14.

GPS: 46.844746/16.844219

Telefon:  (92) 313 766

E-mail: hangterem.zeg@zalaszam.hu

Nyitva tartás: Keddtő péntekig  10-18 óráig, szombaton 14-18 óráig, vasárnap és hétfőn zárva

 

 

 

Deák tér

  

A zalai megyeszékhely központjának legrégebbi része, a szűk értelemben vett történelmi városmag található itt. Az egykori végvár - melyre emlékkő hívja fel a figyelmet - helyén áll a régi vármegyeháza, ma megyei bíróság épülete. A barokk stílusú épületet 1730-1732 között Franz Allio osztrák építész építette. Ebben az épületben kezdte pályafutását Deák Ferenc, s itt halt mártírhalált Csány László.

A tér közepén áll a névadó Deák Ferenc szobra, Vay Miklós alkotása. Magyarországon elsőként itt állítottak szobrot a haza bölcsének. A tér keleti oldalán a Göcseji Múzeum 1890-ben épült épületegyüttese látható. A Deák tér a kiindulópontja azon terek láncolatának (Kazinczy tér - Mindszenty tér - Széchenyi tér - Kossuth tér), mely terek Zalaegerszeg belvárosát, szűk értelemben vett központját jelentik. A városban  viszonylag kevés műemlék épület található, ezek viszont szinte teljes egészében ezen terek valamelyikén láthatóak.

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Deák Ferenc tér

 

 

 

Csány László emlékműve

  

A monumentális emlékmű a róla elnevezett tér fölé magasodva uralja annak képét.

 Csány László Zala megye szülöttje, 1870-ben született Zalacsányban. Katonai pályafutása végeztével aktívan részt vállalt Zala vármegye politikai életében. Országgyűlési képviselő, 1849 januárjától Erdély kormánybiztosa, majd közlekedési miniszter a Szemere-kormányban. A kormány lemondása után Görgei hadseregéhez csatlakozva fogságba esett a világosi fegyverletételkor. Pesten a hadbíróság kötél általi halálra ítélte, az ítéletet 1849. október 10-én hajtották végre.

1931-ben felállított zalaegerszegi szobra Istók János alkotása. A szobornak eredetileg két mellékalakja volt, egy 48-as katona és egy, a családjától búcsúzó honvédújonc. A harmadik mellékalak egy követ emelő férfi, ennek érdekessége, hogy később került jelenlegi helyére, 1919. május 1-én a parlament előtt állt, mint a munka jelképe. Csány Lászlóról Zalaegerszegen középiskolát is elneveztek, a tér és az emlékmű hagyományosan a március 15-i városi ünnepségek helyszíne.

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Csány László tér

GPS: 46.837155/16.845829

 

 

Kálvária kápolna

 

1756-ban a szabók és szűrszabók céhe barokk kápolnát építtetett, melyet elkészülte után Szent Ilona tiszteletére szenteltek fel. Az 1830-ban festett opltárkép őt ábrázolja. A templom előtti feszület 1785-ben készült el későbarokk stílusban, mellékalakként Mária és Szent János szobraival. A dombon épült kápolna körüli régi temetőben javarészt XIX. századi síremlékek találhatók, több, a város történetében kiemelkedő szerepet játszó személy nyugszik itt. Különösen szép Gotthard János 1821-ben készült síremléke.

A kápolna ma is misézőhely, bejelentkezéssel látogatható.

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Göcseji út - Kálvária tér

GPS: 46.841305/16.844019

Bejelentkezés: (92) 599 230

E-mail: info@mariamagdolna.hu

 

 

Szent Sebestyén templom Csácsbozsok

  

Csácsbozsok Csács és Bozsok falvak egyesülésével jött létre, közigazgatásilag 1963 óta tartozik Zalaegerszeghez, ma a város keleti peremkerülete. Az itt található ősi templom a város legrégebbi épülete. Román kori eredetű, később többször átépítették. A XIII. század első felében épült templomot a XV. században bővítették toronnyal és támpilléres hajóval, majd a török uralom után barokk stílusban építették újjá. 1930-ban egy meggondolatlan és rosszul sikerült átépítés folytán a történelmi formákat szinte teljesen elfedve elbontották a támpilléreket és oldalkápolnákat toldottak hozzá, melyeket 1974-ben visszabontottak és a támpilléreket újjáépítették. A nyolcszög három oldalával záródó gótikus szentélyben lemeszelt, XVIII. századi barokk freskókat találtak, közülük a 2002-ben restaurált Szent Sebestyén ábrázolás a mai főoltárkép. A templom oldalán befalazott középkori ajtók láthatók, a kórus kívülről közelíthető meg.

Érdekesség, hogy Zalaegerszeget átszeli az egyházmegyék határa, így a város két különböző egyházmegyéhez tartozik. Míg a város többi temploma a Szombathelyi egyházmegye része, addig Csácsbozsok a Veszprémi Egyházmegye plébániája.

Bejelentkezéssel látogatható.

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Csácsi u. 101. 

Telefon: (92) 318 109

 

 

Gébárti-tó

Zalaegerszeg északi részén, a városhoz tartozó Ságod városrész határában található a környék legnagyobb mesterséges tava, a két kisebb patak felduzzasztásából keletkezett, Y alakú Gébárti-tó. A tó több irányból megközelíthető, a közepén lévő félszigeten strand és kemping üzemel. A környezet festői szépségű, gondosan parkosított. A tó egyaránt alkalmas fürdőzésre, horgászatra és vízisportok űzésére. Halállománya gazdag, gyakran rendeznek itt horgászversenyeket. Követlen közelében épült fel a város termálfürdője és aquaparkja, s itt található a zalai kézművesház is, mely művészeti táborok rendszeres helyszíne.

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Gébárti u. 144.

A Kézműves Alkotóház telefonszáma: (92) 312 744

E-mail: gebart@invitel.hu

 

 

 

Aquacity Vízicsúszda- és Élménypark

  

A Gébárti-tó partján épült fel 7,5 hektárnyi területen a 6.000 négyzetméter vízfelületet, 18 különböző, 54 - 120 méteres csúszdát tartalmazó vízi vidámpark.

A 12 méteres dombon, melyről a csúszdák indulnak, háromszintes kilátótorony található, ahonnan az egész város panorámája a látogató szeme elé tárul.

Az Aquaparkban 1.500 m2-es strandmedence, bébi- és gyermekmedencék, jacuzzik, ugrómedence, 300m-es lassúfolyó, hullámmedence, vízi gömbőc és egyéb extrém vízi különlegességek állnak a vendégek rendelkezésére. A víz hőmérséklete medencetípusonként eltérő, 25-38 °C közötti. A főépületben turisztikai információs pont, éttermek, büfék, üzletek, szolgáltató egységek üzemelnek. Az Aquapark fejlesztése és bővítése folyamatos, minden évben újabb különlegességekkel bővül kínálata.

Nyitva tartás: Júniustól augusztusig naponta 10-20 óráig

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Fürdő sétény 2.

Telefon: (92) 599 101, 599 102, 599 107

E-mail: aquacity@aquacity.hu

 

Azáleás völgy

 

Az Alsóerdőhöz tartozó  zárt, keskeny völgyben néhány évtizeddel ezelőtt elvadult akácos volt. A zalaegerszegi erdészet Fatalin Gyula vezetésével a fafajok felmérése után megvizsgáltatta a sajátos mikroklímájú katlan talajának kémiai hatását. Ekkor derült ki, hogy a savanyú talaj és a völgy klímaviszonyai kedvező életfeltételeket biztosítanak az Alpokból, a Kárpátokból, a Kaukázusból vagy a Himalájából származó hegyvidéki növények számára. Az első cserjét - egy havasszépét - 1973-ban ültették el a völgyben, ahol mára 3.000 cserje virágzik színpompásan tavasz idején. Az azálea - más néven havasszépe vagy harangrózsa - nagyon lassan nő, kellő ápolás mellett is 25-30 évnek kell eltelnie, hogy az alacsony, bokorszerű tövek két méter körüli növényekké fejlődjenek. A növénynek olyannyira szüksége van a jellegzetesen savanyú talajra és a zárt völgykatlan sajátos mikroklímájára, hogy letépve 2-300 méter megtétele után már elhervadnak a hártyaszerűen vékony szirmok, a tövestől kiásott, máshová elültetett növény pedig rövid időn belül elszárad. A mára arborétummá vált völgy nevét is az itt pompázó azáleákról kapta, korábban Róka-völgynek nevezték. A völgyet elborító színpompás virágokat egzotikus örökzöld ritkaságok, 17-18 féle fenyő - köztük mamut- és kolorádófenyő - veszi körül. Az azáleás völgyhöz vezető kanyargós szerpentin erdészeti magánút, mely a járműforgalom elől a környezet kímélése érdekében zárva van. Az arborétum látogatása gyalogosan, egy-másfél órányi sétával tehető meg. A legjelentősebb idegenforgalmi időszak április vége, május eleje, a völgy az azáleák virágzása miatt ebben az időszakban a legszebb.

Megközelítése: Az Alsóerdei úton haladva és a várost Gellénháza irányába elhagyva kb. két kilométer az Erdőgyöngye vendéglő, ahol lehetőség nyílik parkolásra. Innen hangulatos erdei úton gyalogosan vagy kerékpárral közelíthető meg a jobbra nyíló erdészeti út, ahol tábla is jelzi a völgyet.

 

 

 

TV- torony

Zalaegerszeg bazitai városrészének legmagasabb pontján áll az antennarendszerével együtt száz méter magas TV-torony. Bazitára meredeken emelkedő, kanyargós erdei szerpentin vezet fel, a tetőre érve csodálatos panoráma tárul a látogató szeme elé. Itt épült fel 1970 és 1973 között a körpanorámás presszót és kilátót is magába foglaló TV-torony. A torony építéséhez sajnos tragikus események is fűződnek, hiszen 1970 szeptemberében az antennaszerkezet rögzítése közben két szerelő a magasból lezuhanva halálos balesetet szenvedett, társaikat pedig helikopterek segítségével sikerült kimenteni a toronyból.

 

A körpanorámás, 60 méter magasban lévő presszóhoz és a hozzá tartozó kilátóhoz lift viszi fel a vendégeket. Tiszta időben a város és a göcseji dombok panorámáján kívül jól láthatóak a Sághegy és a Somló vulkánikus tanúhegyei, valamint az Alpok vonulata is. 2004-ben a TV-torony teljes körű felújításon esett át, a rekonstrukció óta az extrém sportokat kedvelők népszerű célpontjává is vált, ugyanis a legvakmerőbbek 50 méter magasból, szabadesés szimulátor segítségével tehetik próbára bátorságukat. A Tv-torony megközelíthető személygépkocsival, erdei ösvényen gyalogosan, vagy a 30-as számú helyijáratú autóbusszal is.

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Bazitai út 1.

Nyitva tartás: május 1-től szeptember 15-ig

Kedd - péntek 14-19 óráig

szombat - vasárnap 10 -18 óráig

hétfő: zárva

Telefon:(92) 311 481

E-mail: tv.torony@freemail.hu

 

 

Feltöltés alatt...

  

További hírek

 
A Fidesz vezérkarát betárazták a bűntetőjogi kataszterbe 2018-ra
2017. 12. 11. 17:42
hirhatar.hu

 
Végéhez ért 2017 s a Fidesz hízik, míg az ellenzék változatlanul tehetetlenkedik
2017. 12. 11. 15:00
hirhatar.hu

 
Juhász nem tudja, ki járatja le Karácsonyt, de elítéli – amint az árulását is
2017. 12. 11. 13:00
hirhatar.hu

 
Illegális hangfelvétellel kompromittálják: Karácsony Gergely már bánja a miniszterelnök-jelöltséget
2017. 12. 10. 17:45
hirhatar.hu

 
Havas-ügy: Az ATV holnap dönt a két aktmodellként is tündökölt ex-celeb vádjaival kapcsolatban
2017. 12. 10. 16:01
hirhatar.hu

 
Már cigányszervezet is kiáll a Jobbik mellett
2017. 12. 10. 13:00
hirhatar.hu

 
Az EMMI szerint minden rendben, 34 millárd van a kezében rászorulók étkeztetésére
2017. 12. 08. 17:01
hirhatar.hu

 
Az újpesti MSZP hat tagja a DK-ba igazol..?
2017. 12. 08. 15:00
hirhatar.hu

 
Karácsonyfadísz lett a fideszes államtitkárból
2017. 12. 08. 14:00
hirhatar.hu

 
Karácsony Gergely lehet az MSZP miniszterelnök-jelöltje
2017. 12. 07. 16:06
hirhatar.hu

 
Szijjártó kiment Brüsszelbe sorosozni – elnézően hallgatták, mint a falu bolondját
2017. 12. 07. 15:01
hirhatar.hu

 
Döbbenetes tényt tárt fel Simicskáról a szocialista politikus
2017. 12. 07. 13:01
hirhatar.hu

 
11 millióért mondaná meg a rendőrség, hogy mennyit költ ügyvédre a pénzünkből
2017. 12. 05. 17:00
hirhatar.hu

 
Az egyik legszívósabb tag lép le az LMP-ből
2017. 12. 05. 14:00
hirhatar.hu

 
Újabb fegyverhordozó lépne le Orbántól – a CBA-vezér a konkurenciával bizniszel
2017. 12. 05. 12:22
hirhatar.hu

 
Na most repül a maflás Orbánnak: Sorost Nobel-békedíjra jelölnék
2017. 12. 04. 14:28
hirhatar.hu

 
Dúró üzent a Jobbikot elhagyó Morvainak: Visszavárunk
2017. 12. 04. 14:00
hirhatar.hu

 
Nem férnek be a villamosok a hatmilliárdból felújított remízbe
2017. 12. 04. 12:01
hirhatar.hu

 
A kormány döntése ellenére kiraktak az utcára egy embert
2017. 12. 03. 15:01
hirhatar.hu

 
DK: Havi 300 ezer forintért is vásárol Ukrajnából szavazatokat a kormány
2017. 12. 03. 13:00
hirhatar.hu

 
„Jogi tapasztalat nem szükséges” – bírósági álhirdetéssel csinált hülyét Habonyból
2017. 12. 03. 11:26
hirhatar.hu

 
Orbán nem csak g.ci, de egyenesen hazaáruló – Simicska szerint
2017. 12. 01. 17:00
hirhatar.hu

 
Kövér ávós Péter Gábort játszik az ország házában
2017. 12. 01. 13:01
hirhatar.hu

 
Nem merik már „Rezsiszilárdra” bízni Csepelt a fideszesek
2017. 12. 01. 12:01
hirhatar.hu

 
Bekattant a CÖF-elnök a félmilliárdunktól: Meghazudtolja a bíróságot is
2017. 11. 29. 18:00
hirhatar.hu

 
Kunhalmi bepöccent, mert eltökölődik az ellenzéki megállapodás
2017. 11. 29. 16:00
hirhatar.hu

 
Az évszázad második legrosszabb üzlete Kínával a Belgrád-Budapest vasútvonal
2017. 11. 29. 15:01
hirhatar.hu

 
A Mária Rádióhoz kerülhetett a rákos gyerekeket támogató pénzből
2017. 11. 28. 16:00
hirhatar.hu

 
MSZP-DK: Újabb kiszivárogtatások, az elnök ingerült
2017. 11. 28. 15:11
hirhatar.hu

 
A komcsizó Budai Gyula akkora maflást kapott, hogy még azt is megbánta, hogy katonai ügyész volt az átkosban
2017. 11. 27. 17:00
hirhatar.hu




IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport