|
|
|
|
| Tweet |
|
| |
|
|
|
Kilencven évvel ezelőtt, 1921. december 14-én kezdődött az a háromnapos népszavazás, melyben Sopron és a környező falvak lakossága 65,1 százalékos arányban Ausztria ellenében a Magyarországhoz való tartozás mellett tette le voksát. Mivel a kistelepülések többsége - Harka például 90 százalékos arányban - az Ausztriához csatlakozás mellett voksolt, döntőnek Sopron városának 72,8 százaléknyi magyar érzelmű szavazata bizonyult. A mai napig ez az esemény volt a trianoni békediktátum egyetlen olyan területi reviziója, melyet a diktátumot ránk kényszerítő nagyhatalmak is elfogadtak. A népszavazás emlékére és tiszteletére 2001-ben az akkori Orbán-kormány december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította. A jelenlegi Orbán-kormány viszont ma tart kihelyezett kormányülést, válságtanácskozást Sopronban, mely ülésen feltehetően nem a tizennegyedik havi fizetés bevezetése lesz a központi téma. Csak remélni tudjuk, hogy a ma esetlegesen megszülető újabb megszorító intézkedések hatására a soproni polgárok nem illetik majd dehonesztáló jelzőkkel a kilencven évvel ezelőtt Magyarország mellett kiálló elődeiket...
A soproni népszavazás 90. évfordulójára emlékezünk. 1918. november 17-én az osztrák államtanács bejelentette igényét Nyugat-Magyarországra. A trianoni békeszerződés ezt az osztrák igényt jóváhagyta, s ez a döntés Magyarországot elkeserítette, a volt szövetséges Ausztria területi követelése pedig egyenesen felháborította.
A megalakult Nyugat-magyarországi Szövetség megkezdte a fegyveres ellenállás megszervezését.
1921. augusztus 28-án a történelmi határt több helyen is osztrák csendőralakulatok lépték át, Ágfalvánál azonban a betolakodókat irreguláris csapatok meglepetésszerű puskatüze fogadta, és készítette meghátrálásra.
Ezzel kezdetét vette a másfél hónapig tartó nyugat-magyarországi felkelés. A "felkelő hadseregben" küzdöttek a soproni főiskolások és diákok, a mosonmagyaróvári gazdászok, valamint a pesti műegyetemisták is. 1921. szeptember 7-én az osztrák megszálló erők el akarták foglalni a vízgyűjtő kutakat, hogy a várost ivóvízétől megfosztva csatlakozásra kényszerítsék. A magyar felkelők azonban meglepték az Ágfalván székelő osztrákokat és meglepetésszerű támadást indítottak ellenük. Az osztrák csendőrség súlyos vereséget szenvedett és egészen Bécsújhelyig vonult vissza.
A harcok következtében Olaszország felajánlotta a nagykövetek tanácsának, hogy Velencében közvetít Ausztria és Magyarország között a határmegállapító tárgyalásokon.
Ezen tárgyalások eredményeként írták ki a népszavazást 1921. december 14-15-16-ra Sopron és környéke hovatartozását illetően.
A Népszavazási Szabályzat előírta, hogy csak azon huszadik életévüket betöltött személyek szavazhatnak, akik a népszavazás által érintett területen születtek, ott községi illetőséggel bírnak.
A szavazás titkos volt. Az eredményt december 17-én hirdették ki, melynek értelmében az összesen 26.879 jogosultból 24.063 fős (89,52%) részvétel mellett, 23.561 szavazóból 15.334 fő (65,08%) szavazott Magyarországra, 8.227 fő (34,92%) Ausztriára, és 502 (2,09%) szavazat érvénytelen volt.
Sopron 37.509 lakója közül 18.994-nek volt szavazati joga. Itt 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott Magyarországra. A nyolc faluban a 7.900 jogosult 83,9%-os részvételével 54,6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben. Sopron ettől kezdve lett a "leghűségesebb város"...
-Csányi Tamás-
|
|
|
|
|
|
