Zalaegerszeg nevezetességei
Göcseji Falumúzeum
Az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteményeként nyitotta meg kapuit 1968-ban csodálatos természeti környezetben, a Zala folyó vadregényesen kanyargó holtága köré épült skanzen. A huszonkét zalai településről ideszállított és eredeti formájában helyreállított mintegy negyven épület egy múlt századi göcseji falucska képét hivatott rekonstruálni.
A házak eredeti bútorokkal és használati tárgyakkal való berendezése bepillantást enged egy letűnt kor mindennapjaiba.
A falucska központjában álló vízimalom ipartörténeti ritkaságnak számít, szerkezete és berendezése teljes egészében korhű állapotú.
A falumúzeumot 2001-ben Finnugor Néprajzi Parkkal bővítették.
Cím:
8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum utca
Telefon: (92)703 295
Web: www.zmmi.hu
Nyitva tartás:
április 1-től április 30-ig K-V: 10.00-16.00
május 1-től augusztus 31-ig K-V: 10.00-18.00
szeptember 1-től október 31-ig K-V: 10.00-16.00
november 1-től március 31-ig zárva!
( Látogatásra télen sétálójeggyel
óránként van lehetőség!)
Belépőjegyárak:
Felnőtt: 600,-Ft/fő
Diák, nyugdíjas: 300,-Ft/fő
Csoportos: 400,-Ft/fő
(min.8 fő)
Családi: 1200,-Ft/cs
(2 felnőtt, min.2 gyerek)
Tárlatvezetés: 4.000,-Ft /cs.
(több nyelven)
Sétálójegy áraink:
Felnőtt: 300,-Ft/fő
Diák, nyugdíjas: 150,-Ft/fő
Csoportos: 200,-Ft/fő
(min.8 fő)
Családi: 600,-Ft/cs
(2 felnőtt, min.2 gyerek)
Magyar Olajipari Múzeum
Az 1969-ben alapított országos gyűjtőkörű szakmúzeum közvetlenül a skanzen szomszédságában, mintegy 30.000 négyzetméteres területen mutatja be a magyar szénhidrogénipar több mint száz éves történetét.
1993 óta – a Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény átvételével – a hazai vízbányászat történetének is emléket állít. Szabadtéri szoborparkjában kiemelkedő műszaki szakemberek mellszobrai láthatók.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Wlassics Gyula u. 13.
GPS: 46.83967/16.854447
Telefon: (92) 313 632
Mária Magdolna Plébániatemplom
A város első plébániatemploma a XIII. század első felében épült a jelenlegi templom helyén, már ennek az ősi kis templomnak is szent Mária Magdolna volt a névadója. A román kori épületet a XIV-XV. században gótikus stílusban építették át. Ugyanebben az időben emelték mellette azt a szintén gótikus temetőkápolnát is, melynek alapjai az 1976-os feltáráskor kerültek elő a mai templom déli oldalán. Kisebb-nagyobb átalakításokkal ezeket az épületeket használták a XVIII. század elejéig. A jelenlegi templomot Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, a város akkori földesura építtette, az alapkövet 1747-ben tették le. Az építkezés lassan haladt, csupán az 1760-as nagy tűzvészt követően gyorsult fel. Padányi Bíró Márton püspök 1769-ben bekövetkezett halála után Koller Ignác püspök készíttette el a belső freskókat Johann Ignaz Cimbal bécsi mesterrel. Miután Zalaegerszeg az 1777-ben megalapított Szombathelyi Egyházmegyéhez került, az elkészült templomot Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök szentelte fel 1809.július 9-én.
A templom alaprajza a római Il Gesu templom mintáját követi. Két negyvennégy méter magas tornyában nyolc toronyóra mutatja az időt.
A tornyok 2004-ben új, számítógéppel vezérelt óraszerkezeteket kaptak, a régi, kétszáz éves szerkezet pedig a zalai megyeszékhely jellegzetes látnivalójává vált, mint földön járó toronyóra.
A templomban kilenc mellékoltár található, magyar királyok képeivel. Az északi fal középső mellékoltára - egyben a város legrégebbi műemléke - egy XVII. századi Pieta-szobor, mely egykor a vásártéren volt felállítva. A jelenleg színes szobrot akkori fehér színe miatt Fehérképnek nevezik. A szentélyből nyíló skrestye és Szent Sír kápolnák felett nagy méretű oratórium található. Az épület teljes berendezése a szentélyben látható díszes, dúsan faragott stallummal egyetemben barokk stílusú, a XVIII. századból való. A belső tér talán leghangsúlyosabb eleme az Aranyos Mária oltára a déli oldalon, a főhajó és a szentély találkozásánál látható. A templom tetőszerkezete az 1826-os nagy tűzvészben teljes egészében elpusztult, a pusztítás erejét jól szemlélteti, hogy még a 34 mázsás harangok is összeolvadtak a tűzben. Ezt követően az épületet újjáépítették, külsejét több ízben restaurálták. Az elmúlt években megújult a teljes belső tér is, valamennyi Cimbal-freskó felújításra került.
Bejelentkezéssel látogatható.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Mindszenty tér 1.
Telefon: (92) 599 230
Fax: (92) 599 231
E-mail: info@mariamagdolna.hu
Földön járó toronyóra
A Mária Magdolna plébániatemplom tornyaiban 2004-ben új, számítógépvezérelt óraszerkezetet helyeztek el. A régi, több mint kétszáz éves, 1771-ben készült szerkezet pedig a Hevesi Sándor Színház előtti téren egy üvegházban állították fel oly módon, hogy a Preisz József órásmester és Kancsal Miklós műszerész által felújított szerkezet valamennyi fogaskereke, rugója, himbája és pörgettyűje működés közben látható, az óra függősúlya pedig egy két méter mély üregbe lóg. Az óra számlapját Németh János keramikusművész készítette. Az üvegépület tetején a város védőszentjének, szent Mária Magdolnának szobra áll. A szobor percenként fordul egyet, s egy óra alatt körbejár. Világszerte egyedülálló ipartörténeti ritkaság, hogy egy ilyen méretű antik óraszerkezet a földön állva működés közben látható.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső tér
Városi Hangverseny- és Kiállítóterem - egykori Zsinagóga
A Stern József építész tervei alapján 1904-ben eklektikus stílusban elkészült épület megjelenésében román és keleti stíluselemeket ötvöz.
Alaprajzi mérete 15,34 x 30,01 méter. A két vaskos, gömbsisakos torony és a köztük lévő csúcsíves oromzat jellegzetessé teszi a homlokzatot. Az épület a II. világháború után elvesztette vallási funkcióját, 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Sövetsége eladta a Magyar Államnak. Ezt követően hosszú évekig raktárként használták, ezalatt állaga erősen leromlott.
1983-ban nyerte el új funkcióját teljes körű felújítás után. A belső teret különleges hangulatúvá teszi a kör alakú, festett üvegablakokon beáramló fény. A Zsinagóga ma az ország egyik legjobb akusztikájú hangversenyterme, ahol a különböző koncertek megrendezését kiváló hangversenyorgona is szolgálja. A három manuálos, 28 regiszteres, 2107 sípot tartalmazó hangszer homlokzati terveit Pelényi Gyula építész, a dispozíciót és a menzúrákat Trajtler Gábor orgonaművész tervezte.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 14.
GPS: 46.844746/16.844219
Telefon: (92) 313 766
E-mail: hangterem.zeg@zalaszam.hu
Nyitva tartás: Keddtő péntekig 10-18 óráig, szombaton 14-18 óráig, vasárnap és hétfőn zárva
Deák tér
A zalai megyeszékhely központjának legrégebbi része, a szűk értelemben vett történelmi városmag található itt. Az egykori végvár - melyre emlékkő hívja fel a figyelmet - helyén áll a régi vármegyeháza, ma megyei bíróság épülete. A barokk stílusú épületet 1730-1732 között Franz Allio osztrák építész építette. Ebben az épületben kezdte pályafutását Deák Ferenc, s itt halt mártírhalált Csány László.
A tér közepén áll a névadó Deák Ferenc szobra, Vay Miklós alkotása. Magyarországon elsőként itt állítottak szobrot a haza bölcsének. A tér keleti oldalán a Göcseji Múzeum 1890-ben épült épületegyüttese látható. A Deák tér a kiindulópontja azon terek láncolatának (Kazinczy tér - Mindszenty tér - Széchenyi tér - Kossuth tér), mely terek Zalaegerszeg belvárosát, szűk értelemben vett központját jelentik. A városban viszonylag kevés műemlék épület található, ezek viszont szinte teljes egészében ezen terek valamelyikén láthatóak.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Deák Ferenc tér
Csány László emlékműve
A monumentális emlékmű a róla elnevezett tér fölé magasodva uralja annak képét.
Csány László Zala megye szülöttje, 1870-ben született Zalacsányban. Katonai pályafutása végeztével aktívan részt vállalt Zala vármegye politikai életében. Országgyűlési képviselő, 1849 januárjától Erdély kormánybiztosa, majd közlekedési miniszter a Szemere-kormányban. A kormány lemondása után Görgei hadseregéhez csatlakozva fogságba esett a világosi fegyverletételkor. Pesten a hadbíróság kötél általi halálra ítélte, az ítéletet 1849. október 10-én hajtották végre.
1931-ben felállított zalaegerszegi szobra Istók János alkotása. A szobornak eredetileg két mellékalakja volt, egy 48-as katona és egy, a családjától búcsúzó honvédújonc. A harmadik mellékalak egy követ emelő férfi, ennek érdekessége, hogy később került jelenlegi helyére, 1919. május 1-én a parlament előtt állt, mint a munka jelképe. Csány Lászlóról Zalaegerszegen középiskolát is elneveztek, a tér és az emlékmű hagyományosan a március 15-i városi ünnepségek helyszíne.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Csány László tér
GPS: 46.837155/16.845829
Kálvária kápolna
1756-ban a szabók és szűrszabók céhe barokk kápolnát építtetett, melyet elkészülte után Szent Ilona tiszteletére szenteltek fel. Az 1830-ban festett opltárkép őt ábrázolja. A templom előtti feszület 1785-ben készült el későbarokk stílusban, mellékalakként Mária és Szent János szobraival. A dombon épült kápolna körüli régi temetőben javarészt XIX. századi síremlékek találhatók, több, a város történetében kiemelkedő szerepet játszó személy nyugszik itt. Különösen szép Gotthard János 1821-ben készült síremléke.
A kápolna ma is misézőhely, bejelentkezéssel látogatható.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Göcseji út - Kálvária tér
GPS: 46.841305/16.844019
Bejelentkezés: (92) 599 230
E-mail: info@mariamagdolna.hu
Szent Sebestyén templom Csácsbozsok
Csácsbozsok Csács és Bozsok falvak egyesülésével jött létre, közigazgatásilag 1963 óta tartozik Zalaegerszeghez, ma a város keleti peremkerülete. Az itt található ősi templom a város legrégebbi épülete. Román kori eredetű, később többször átépítették. A XIII. század első felében épült templomot a XV. században bővítették toronnyal és támpilléres hajóval, majd a török uralom után barokk stílusban építették újjá. 1930-ban egy meggondolatlan és rosszul sikerült átépítés folytán a történelmi formákat szinte teljesen elfedve elbontották a támpilléreket és oldalkápolnákat toldottak hozzá, melyeket 1974-ben visszabontottak és a támpilléreket újjáépítették. A nyolcszög három oldalával záródó gótikus szentélyben lemeszelt, XVIII. századi barokk freskókat találtak, közülük a 2002-ben restaurált Szent Sebestyén ábrázolás a mai főoltárkép. A templom oldalán befalazott középkori ajtók láthatók, a kórus kívülről közelíthető meg.
Érdekesség, hogy Zalaegerszeget átszeli az egyházmegyék határa, így a város két különböző egyházmegyéhez tartozik. Míg a város többi temploma a Szombathelyi egyházmegye része, addig Csácsbozsok a Veszprémi Egyházmegye plébániája.
Bejelentkezéssel látogatható.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Csácsi u. 101.
Telefon: (92) 318 109
Gébárti-tó
Zalaegerszeg északi részén, a városhoz tartozó Ságod városrész határában található a környék legnagyobb mesterséges tava, a két kisebb patak felduzzasztásából keletkezett, Y alakú Gébárti-tó. A tó több irányból megközelíthető, a közepén lévő félszigeten strand és kemping üzemel. A környezet festői szépségű, gondosan parkosított. A tó egyaránt alkalmas fürdőzésre, horgászatra és vízisportok űzésére. Halállománya gazdag, gyakran rendeznek itt horgászversenyeket. Követlen közelében épült fel a város termálfürdője és aquaparkja, s itt található a zalai kézművesház is, mely művészeti táborok rendszeres helyszíne.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Gébárti u. 144.
A Kézműves Alkotóház telefonszáma: (92) 312 744
E-mail: gebart@invitel.hu
Aquacity Vízicsúszda- és Élménypark
A Gébárti-tó partján épült fel 7,5 hektárnyi területen a 6.000 négyzetméter vízfelületet, 18 különböző, 54 - 120 méteres csúszdát tartalmazó vízi vidámpark.
A 12 méteres dombon, melyről a csúszdák indulnak, háromszintes kilátótorony található, ahonnan az egész város panorámája a látogató szeme elé tárul.
Az Aquaparkban 1.500 m2-es strandmedence, bébi- és gyermekmedencék, jacuzzik, ugrómedence, 300m-es lassúfolyó, hullámmedence, vízi gömbőc és egyéb extrém vízi különlegességek állnak a vendégek rendelkezésére. A víz hőmérséklete medencetípusonként eltérő, 25-38 °C közötti. A főépületben turisztikai információs pont, éttermek, büfék, üzletek, szolgáltató egységek üzemelnek. Az Aquapark fejlesztése és bővítése folyamatos, minden évben újabb különlegességekkel bővül kínálata.
Nyitva tartás: Júniustól augusztusig naponta 10-20 óráig
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Fürdő sétény 2.
Telefon: (92) 599 101, 599 102, 599 107
E-mail: aquacity@aquacity.hu
Azáleás völgy
Az Alsóerdőhöz tartozó zárt, keskeny völgyben néhány évtizeddel ezelőtt elvadult akácos volt. A zalaegerszegi erdészet Fatalin Gyula vezetésével a fafajok felmérése után megvizsgáltatta a sajátos mikroklímájú katlan talajának kémiai hatását. Ekkor derült ki, hogy a savanyú talaj és a völgy klímaviszonyai kedvező életfeltételeket biztosítanak az Alpokból, a Kárpátokból, a Kaukázusból vagy a Himalájából származó hegyvidéki növények számára. Az első cserjét - egy havasszépét - 1973-ban ültették el a völgyben, ahol mára 3.000 cserje virágzik színpompásan tavasz idején. Az azálea - más néven havasszépe vagy harangrózsa - nagyon lassan nő, kellő ápolás mellett is 25-30 évnek kell eltelnie, hogy az alacsony, bokorszerű tövek két méter körüli növényekké fejlődjenek. A növénynek olyannyira szüksége van a jellegzetesen savanyú talajra és a zárt völgykatlan sajátos mikroklímájára, hogy letépve 2-300 méter megtétele után már elhervadnak a hártyaszerűen vékony szirmok, a tövestől kiásott, máshová elültetett növény pedig rövid időn belül elszárad. A mára arborétummá vált völgy nevét is az itt pompázó azáleákról kapta, korábban Róka-völgynek nevezték. A völgyet elborító színpompás virágokat egzotikus örökzöld ritkaságok, 17-18 féle fenyő - köztük mamut- és kolorádófenyő - veszi körül. Az azáleás völgyhöz vezető kanyargós szerpentin erdészeti magánút, mely a járműforgalom elől a környezet kímélése érdekében zárva van. Az arborétum látogatása gyalogosan, egy-másfél órányi sétával tehető meg. A legjelentősebb idegenforgalmi időszak április vége, május eleje, a völgy az azáleák virágzása miatt ebben az időszakban a legszebb.
Megközelítése: Az Alsóerdei úton haladva és a várost Gellénháza irányába elhagyva kb. két kilométer az Erdőgyöngye vendéglő, ahol lehetőség nyílik parkolásra. Innen hangulatos erdei úton gyalogosan vagy kerékpárral közelíthető meg a jobbra nyíló erdészeti út, ahol tábla is jelzi a völgyet.
TV- torony
Zalaegerszeg bazitai városrészének legmagasabb pontján áll az antennarendszerével együtt száz méter magas TV-torony. Bazitára meredeken emelkedő, kanyargós erdei szerpentin vezet fel, a tetőre érve csodálatos panoráma tárul a látogató szeme elé. Itt épült fel 1970 és 1973 között a körpanorámás presszót és kilátót is magába foglaló TV-torony. A torony építéséhez sajnos tragikus események is fűződnek, hiszen 1970 szeptemberében az antennaszerkezet rögzítése közben két szerelő a magasból lezuhanva halálos balesetet szenvedett, társaikat pedig helikopterek segítségével sikerült kimenteni a toronyból.
A körpanorámás, 60 méter magasban lévő presszóhoz és a hozzá tartozó kilátóhoz lift viszi fel a vendégeket. Tiszta időben a város és a göcseji dombok panorámáján kívül jól láthatóak a Sághegy és a Somló vulkánikus tanúhegyei, valamint az Alpok vonulata is. 2004-ben a TV-torony teljes körű felújításon esett át, a rekonstrukció óta az extrém sportokat kedvelők népszerű célpontjává is vált, ugyanis a legvakmerőbbek 50 méter magasból, szabadesés szimulátor segítségével tehetik próbára bátorságukat. A Tv-torony megközelíthető személygépkocsival, erdei ösvényen gyalogosan, vagy a 30-as számú helyijáratú autóbusszal is.
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Bazitai út 1.
Nyitva tartás: május 1-től szeptember 15-ig
Kedd - péntek 14-19 óráig
szombat - vasárnap 10 -18 óráig
hétfő: zárva
Telefon:(92) 311 481
E-mail: tv.torony@freemail.hu
Feltöltés alatt...